Couchsurfing részletesebben

Érdekes ez az egész. Óriási közösségi hálózat, rengeteg utazó tini, diák, csavargó, nyugdíjas, középkorú hippi és még sorolhatnám. A többség a hátizsákos fiatalok közül kerül ki, masszív bandázás és potyázás érdekében.

Nálunk nem voltak eddig sokan, de mindegyik vendégünk megér külön-külön egy sztorit. Egyik sem volt egy hétköznapi eset.

Az első kanapészörfösünk egy Lengyelországban született, ausztrál fickó, aki vette a hátizsákját egy nap és elment szerencsét próbálni Japánba. Ott pikk-pakk megtanulta a nyelvet, majd tolmácsként dolgozott a japán kormánynak. Megismerkedett a jelenlegi japán, feleségével és most éppen Lengyelországban élnek, mert ott vállalt munkát a fiú. Sokat utazik a munkája miatt és nem szeret uniformizált szállodákban egyedül megszállni, ezért couchsurf-özik.

Élmény volt a velük való találkozás, angolul beszélgettünk, amit én magyarra fordítottam a családnak, ő pedig japánra a feleségének.

Aztán volt nálunk William és Bri. Francia, apám korabeli férfi, amolyan nagyapó típus és a barátnője egy huszonéves sportosan fiús, olasz csaj. Ők évek óta csavarognak. A férfi egy stresszes, pénzhajszolós élet okozta szívroham következményeként kelt útra a világban. Menet közben csatlakozott hozzá az olasz lány, aki épp valami munkát keresett szállás reményében. Így aztán együtt egy vitorlással indultak neki a Karib-tenger világának. Éltek Kubában hónapokig, bejárták a Karib-szigeteket, majd a bank elvitte a vitorlást is, így most Európában csavarognak. Nincs nagy igényük, elvannak pár szelet vajas kenyéren és megalszanak akár az út szélén is egy sátorban.

Velük is élmény volt.

Aztán volt nálunk két nagyon fiatal lengyel lány, akik magyart tanulnak otthon és eljöttek bejárni az országot. Helyesek voltak és visszafogottak.

Majd érkezett hozzánk egy katalán lány, aki Barcelonából indult neki biciklivel. Nagyon helyes volt, rengeteg kilométerrel és kalanddal maga mögött. Főzött nekünk katalán húsgolyót, aludt egy jót nálunk és tekert tovább Budapestig.

Most pedig egy francia férfi volt, akinek a története szívszorító. 

A mindig aktív eletet elő férfi, két éve Mianmarba ment jótékony munkát végezni, ahol egy baktérium okozta, ritka betegség következtében teljesen lebénult.
8 hónapig kezeltek Bangkokban míg újra lábra tudott állni.
Utána elhatározta, hogy nem fog otthon a babérjain ücsörögni, hanem útra kel és a speciális rokkantmobiljával eljut Nordkappig, azaz az északi sarkkörig, majd másik úton visszatér Franciaországba.
Három hét után Magyarországig jutott, de még 5-6 hónapnyi út áll előtte, amit erősen mozgáskorlátozottként, változó időjárási körülmények között kell megtennie. 

Remélem még sok-sok remek embert láthatok vendégül az otthonunkban!