2015. október 8.

Laktóz...

Nahát. Kiderült, hogy fullra laktózérzékeny vagyok. Nyoma sincs a beleimben a laktáz emzimnek. Nem lepődtem meg és nem is borultam ki rajta.


Tulajdonképpen, mivel az emberi szervezet alapvetően nem alkalmas arra, hogy megeméssze a tehéntejet, így én a normális emésztésűek közé tartozom. Hahahahah!


Most már legalább tudom mitől szoktam bazira felfújódni és bődületesek eregetni. Pfűűű.... Kezd derengeni, hogy a mama kőrözöttjében nem az ipari mennyiségű fokhagyma volt a ludas. 

Amióta diétázom/életmódot váltottam, minimalizáltam a tejtermékek fogyasztását. Alkalmanként egy kis sajt vagy tejföl befigyelt. Na meg a fagyi... Tejet soha nem ittam. Így most valójában nem esik nehezemre kihagyni a tejtermékeket. Illetve vannak már laktózmentes dolgok is, amit néha azért nem hagyok ki az ételekből. Például a Lidliben nagyon finom a laktózmentes natúr joghurt. Soha nem szerettem kimondottan a joghurtot, de ez isteni. Rakott krumplihoz tökéletes.
Egyébként meg mennyei magtejeket csináltam már itthon. Mandulatej, diótej, mogyorótej, kókusztej mind őrületesen finomak. Még hátra van a földimogyorótej, a máktej. Sosem voltam tejes, de ezekre könnyű rákapni.

A laktózzal együtt nézték a kazein és gluténérzékenységet is, ami negatív lett. Azért ez jó hír! Mert akármennyire is diétázok, alkalmanként némi bűnözés belefér. Sőt, sokkal királyabbul esik egy szem pogácsa, így hogy nem tolom ezerrel a fehérlisztes cuccokat.

Egyszer egy magazinban azt nyilatkoztam, hogy fokhagyma és tejföl nélkül nem tudnék élni. Ha belegondolok micsoda mennyiségű tejfölt nyaltam be korábban és az ment át rajtam megemésztettlenül! Na, most úgy néz ki az élet megy tovább tejföl nélkül is!