A kislányom valamelyik nap megemlítette, hogy szeretne másik fülbevalót.
Csípőből elutasítottam. Épp úgy, mint engem 8 évesen mindenki.
Mert az első gondolatom az volt, hogy jó az a kis karika a fülében. Kényelmes, ezüst, ezért nem allergizál, szolid, biztonságos. Nem kell variálni.
De aztán végiggondoltam, hogy 1985-ben, amikor 8 éves voltam én nagyon-nagyon vágytam lógós fülbevalóra! De soha nem kaphattam meg...
Rozi pedig csak pici beledugósra vágyik.
Hát, átgondoltam :)
Vettem neki két pár aranyos kis fülbevalót Pécsen és úgy örült neki! Másnap már ki is cseréltük és izgatottam ment az iskolába benne.
Én pedig belegondoltam, hogy gyorsabban megy az idő, mint szeretném. Mert új fülbevalóra vágyó nagylány lett az én kis Rozimból! Hogy mennyire elérzékenyültem, mikor pár éve utoljára teregettem ki az ovis ágyneműjét! Hogy még pár év és kis nő lesz belőle. ...és ennek nagyon a részese szeretnék lenni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése