Zenében mindenevő vagyok. Vannak kedvenceim, a rock talán közelebb áll hozzám, mint más műfaj, de sok féle zenét szeretek.
A GusGus egy izlandi felállás, akik elektronikus zenét játszanak. Vagy nem is tudom, hogy kell mondani... Szóval nincsenek hangszerek. Nem vagyok nagy rajongója az elektronikus zenének, de miután láttuk/hallottuk az alábbi videót és kiderült, hogy jönnek Pestre az Akváriumba, elterveztük, hogy megnézzük őket.
Úgyhogy úgy voltam, hogy miért is ne? Ezt is ki kell próbálni az életben. Ha nem jön be, max nem megyünk többet ilyenre. Egyébként két nap alatt elkapkodták a jegyeket...
A koncert előtt egy pesti barátunkkal alapoztunk a Fröccskocsma nevű helyen, ami nekem nagyon nagy élmény volt. Egyrészt óriási fröccsrajongó vagyok, másrészt a hely hangulata, hogy egy hétfő este zsibong a fiatal tömegtől az ötkerben, nagyon tetszett. Oké, kicsit túlkorosak voltunk a törzsközönséghez képest, de engem konkrétan ez nem zavart.
Innen mentünk át az Akváriumba, ahol pontosan kezdődött a koncert.
Érdekes volt. Nincs hangszer, de az énekes faszinak csodás tiszta hangja van. Sok mindent nem láttam belőlük, csak azt, hogy az egyikőjüknek piros a bajsza és hogy érdekesen mozog az énekes.
A zene néhol elragadt, néhol kicsit untatott. Hajlamos voltam figyelni az embereket magam körül, ami rájöttem rossz stratégia, így behunytam a szemem és csak a zenére figyeltem.
Az átható basszust éreztem minden szabad bőrfelületemen. Elsőként az ajkaimon. Hihetetlen érzés volt, ahogy remegnek a basszustól. Éreztem a mellkasomban, a fülcimpámon, az orrom hegyén, a homlokomon. Arra gondoltam, hogy olyan ereje van, hogy talán még a gliomát is szétporlassza. De jó volna! Nem volt kellemtlen érzés. Sőt! Bizsergető volt. Élveztem.
Két órás volt a performance a visszahívással együtt, pont elég.
A koncert után láttuk a tagokat fotózkodni fiatal lányokkal és megállapítottam, hogy egész hétköznapi figurák, aztán mikor láttam elpályázni az egyik fickót, döbbenve látom, hogy magassarkú, vastagtalpú, női lakkcipőben vonul el. Ilyesmiben:
A fiúk nem hittek nekem! De aztán megtaláltuk ezt a képet az Akvárium oldalán:
Ezek nem normálisak...
Összegezve: élmény volt, de nem cserélném el egy régi Colorstar vagy Zagar koncertre, ahol minden hangot valódi hangszerekkel játszanak. Viszont a pesti éjszaka hangulata teljesen megigézett. Hiányzik a buli, gyakrabban kellene járni, pláne Pestre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése